figyelj, én tudom, hogy haragszol rám
és teljesen megértem, hogy most utálsz,
de hidd el, neked így lesz a legjobb.
nekem meg mindenhogy szar, az nem érdekes.
de nem kéne még alvás közben is zaklatnod,
erőltetned, hogy nekem veled jó,
hogy neked velem jobb,
és hogy igenis szeretjük egymást.
két éve már, hogy nem vagyunk együtt.
két éve már, hogy néha random írsz.
két éve már, hogy próbállak leállítani.
két éve már, hogy sosem sikerült.
és most mégis, most mégis elhallgattál
legalább egy időre, egy "oké"-val leálltál.
majd mindezek után álmomban
ismételten randira hívtál.
és tudod mit, megint elhittem.
megint elhittem, hogy én vagyok a neked való,
hogy majd én boldoggá teszlek,
és majd jól érzem magam közben.
virágot hoztál, sétáltunk,
bemásztunk az ablakon a szobádba,
hogy senki ne tudja: itt jártunk.
hogy nevettünk és szerettünk.
aztán én eltoltalak, te megint sírtál
én is sírtam, mert megutáltál,
és utáltalak sírni látni,
és utáltál, hogy miattam sírsz.
és felkeltem, és szerettelek.
és még mindig fontos vagy nekem,
fontosabb, mint valaha, fontosabb, mint kellene.
de nem szabad újra ebbe a hibába esnem.
mi nem passzolunk, ezt már tudom.
tudtam akkor is, mikor két éve
elkezdtük ezt az egészet,
mikor az állomás mögött megcsókoltalak.
akkor is tudtam, mikor nem sokkal utána
a padon ülve szakítottam veled,
és te nem küldtél el a picsába.
és mikor letörölted a könnyeim.
én mindvégig tudtam, hogy nem lesz jó vége.
te erre azt mondtad mindig, hogy nem is lesz vége.
ahogy látom, nálad még mindig nincs.
és tudom, az ilyen fiú bizony drága kincs.
de nekem mégsem a kincs kell,
elég volna kavics is, ha a Duna felém sodorná.
téged pedig önzetlen módon tovább adlak
annak, aki pont rád vár, csak nem tudsz róla.
szóval kérlek, értsd meg
hogy nekem ez nem megy
nem veled
és neked sem menne velem.
értsd meg, hogy én neked akarok jót
hogy olyannal legyél, aki neked való
hogy valaki szeressen és te is őt
és hidd el, megéri várni rá.
én meg majd csendben szenvedek,
és talán pár év múlva kapsz egy levelet
ami egy meghívó, evvel az írással együtt
de hogy esküvői vagy temetési.... az még a jövő zenéje.
-ÁA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése