a szándék a fontos.

örülök, hogy neked én vagyok a legfontosabb,
és az, hogy legyen majd barátom. kedves tőled.
akkor is, ha közben tönkreteszel
lelkileg és fizikailag is.
a szándék a fontos, vagy mi,
azt hiszem, így szokás mondani.
köszönöm, hogy naponta emlékeztetsz,
mennyire undorítóan nézek ki
és hogy ha megeszek egy háztartási kekszet
is közlöd, hogy "nem kéne ennyit enni"
jól esik egyébként
meg én is jó nagyot fogok esni,
mikor elájulok az éhségtől
de rendben. ha nem szabad ennem ahhoz,
hogy megelégedj velem,
üsse kavics. téged meg üssön a guta, mikor
a kórházba jársz majd be hozzám
és könyörögsz, hogy egyek rendesen
de nem érdekelsz, tudod?

mintha magamtól nem látnám,
mintha nem lenne tükör a szobámban,
az előszobában és a fürdőben is.
nyugi, nem, magamtól nem azt nézem mindig,
hogy mennyire pattanásos az arcom,
hogy mennyire ugrik ki az úszógumim a nadrágból.
kell, hogy figyelmeztess rá.
léci.
nagyon szépen kérlek.

nem volt jó eddig, hogy jól éreztem
magam a bőrömben, a barátaim körében.
feltétlenül azt kell ismételgessem
hogy "nem köszi, nem vagyok éhes".
mert neked addig nem vagyok jó,
amíg nem vagyok kitűnő tanuló
és nincs bikinimodell alakom.
én igyekszem, tényleg.
tanulással foglalom le a hasam,
attól úgyis csak felfordulna a gyomrom,
és kijönne minden, ami benne lenne.
de nincs. hála neked.
köszönet jár érte.

 -ÁA