talán őszintének kéne lennem,
elmondani hogy sírtam éjjel,
hogy már tudom, milyen mikor fáj,
hogy nem szeretném többet átélni,
és hogy nem szeretnélek elveszíteni.
de megkérdeznéd miért sírtam éjjel,
és elmondanám, mennyire fáj
hogy át kell élnem ezt,
és ezzel elveszítenélek.
és inkább tartom magamban a rosszat,
minthogy kimondjam és neked okozzak fájdalmat.
mert te olyan vagy, akinek fáj,
ha valaki miatta sír,
ha valakinek miatta fáj,
ha valaki miatta éli át.
és én épp emiatt nem szólok semmit,
nem mondom, hogy mennyire rossz ez,
nem adom tudtodra, hogy fáj amit csinálsz.
mert közben szeretem is.
szeretem, ahogy becézel,
szeretem, mikor megölelsz,
azt is, ahogy hiányolsz,
és mikor mondod, hogy mennyire szeretsz.
talán ezért fáj ennyire,
mert tudom, hogy szeretsz,
de nem úgy, ahogy kéne.
ne érts félre, nem hibáztatlak, a helyedben
én sem szeretném magam úgy, ahogy kéne.
-ÁA
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése